“A fekete lovag mindig győz ...”  -Ezt mondta az ismert Monty Python paródiában a Fekete Lovag, tette ezt azután, hogy a főszereplő levágta két kezét és az egyik lábát. Így járt Nemény András is, aki 2016-ban hazaárulózott már egy sort nagy nyilvánosság előtt, majd ezek után persze vádaskodik. Ugyanaz a technika, ami mindig bevált a szocialistáknál, (akik most átfestették magukat szivárványosra), vádold meg ellenfeled azzal, amit te magad követtél el.

25-én az egykori, azóta kissé megkopott ifjú szocialista egy szocik által üzemeltetett portálon arról értekezik, hogy azért lett szoci 2001 körül, mert a gonosz fidesz tönkretette a jogállamot. Annyira tönkretette a jogállamot a fidesz, hogy miután a balszerencsés 2002-ben újra a szocik kerültek kormányra, az aggódó Andrásunk rögtön jövedelmező ingatlan és egyéb bizniszekbe kezdett.

Ez a dolog kitartott egész sokáig - zsíros képviselői, közgyűlési állások, jól fialó céges osztalékok formájában kellett aggódnia a jogállamért. (Emlékszünk arra, hogy a jogállami szocialista kormányokban évente váltották egymást a miniszterek, s miközben nagyban privatizáltak, meg egymást tépték, azért nem felejtettek el egy kicsit a tömegbe is lövetni?)

Ebbe a körbe bekerülni a jogállamért aggódók és diktatúrát kiáltók úgy tudnak, ahogy Karácsony Gergely, a baloldal másik nagy reménye, egy szeptember 26-án kiszivárgott hanganyagban fogalmaz saját akolmelegéről (Horváth Csaba szocialistáról): “ ... aki két perc után nem fogja tudni, hogy hol van, és szétlopnak mögötte mindent. Csabának legalább annyi esze van, hogy tudja mi az, amiért börtönbe lehet menni. Ez nyilván kifelé nagyon ciki, meg tartalmiakban is sok szempontból ciki.”

Ha nem tudjuk, vajon ez mit jelent a valóságban, segít nekünk a baloldal reménysége, saját párttársáról fogalmazva: “Igaz, hogy megfenyegette a családodat?
- Ne viccelj. Többször. ”

A helyi politikában, immáron új szövetségeseik is kimutatták foguk sárgáját Szombathelyen. Az a helyzet, hogy mint Kocka Tibor, vagy Molnár Miklós is: előbb a jogállamiságért, sajtóetikáért aggódnak. Majd a végén kiderül, saját egyesületük tiltakozik lépéseik ellen, így nem marad más mint arra gondolni: zsíros közgyűlési álllásokért, felügyelőbizottsági tagságokért megy a harc- ahogy mindig is ment körükben.

A dolog úgy áll, ahogy eddig is: előbb a jogállamiság, a szabadság, az egyenlőség jelszavai között védjünk meg mindenkit, mondják ők. Aztán szétlopnak mögöttük mindent, s közben megfenyegetik egymás családját.

Mindig kibújik a szög a zsákból. Mert ilyenek.